Belvízi ismeretek. Saját tempóban.Ingyenes gyakorlás · Magyar nyelven
DG HajósHAJÓS FELKÉSZÜLÉS
← DG Hajós kezdőlap

Időjárás és vízfelszín

Relatív páratartalom: miért változhat vízgőz hozzáadása nélkül?

A relatív páratartalom százalékos viszonyítás. A kijelzett érték megértéséhez azt is látni kell, mihez hasonlítjuk a levegőben jelen lévő vízgőzt.

10 osztva 20-szal 50 százalék, 10 osztva 25-tel 40 százalék, 15 osztva 30-cal ismét 50 százalék.
Saját arányszámítás; a telítési páranyomásokat szemléltető értékként adtuk meg, konkrét hőmérséklet hozzárendelése nélkül. Saját tanulóábra · DG Hajós. Ábra megnyitása nagyban

Mi szerepel a tört két oldalán?

A HungaroMet meghatározása szerint a relatív nedvesség a tényleges páranyomás és a telítési páranyomás aránya. Százalékban kifejezve ezt az arányt százzal szorozzuk. A telítési érték függ a hőmérséklettől, ezért az eredmény változása két eltérő okot is tükrözhet.

A NOAA magyarázata alapján a melegedés azonos vízgőztartalom mellett csökkentheti a relatív páratartalmat. A hűlés fordított irányba hat. A százalék tehát önmagában kevés annak eldöntéséhez, hogy ténylegesen több vagy kevesebb nedvesség került a levegőbe. A hőmérséklet és a harmatpont adata segít a változás értelmezésében.

Egy változó nevező saját példája

Saját arányszámítás: legyen a tényleges páranyomás 10 hPa, a hozzá tartozó telítési érték pedig 20 hPa. A relatív páratartalom 10 / 20 × 100 = 50 százalék. Egy melegebb állapotban a példabeli telítési érték legyen 25 hPa, miközben a tényleges páranyomást változatlanul 10 hPa-nak tételezzük fel.

A második eredmény 10 / 25 × 100 = 40 százalék. Tíz százalékponttal csökkent a kijelzés, a számláló mégis változatlan maradt. A két telítési értéket szemléltető adatként adtuk meg; meghatározott Celsius-fokokhoz tartozó táblázatot vagy valós fedélzeti mérést nem állítunk elő belőlük.

Ugyanaz a százalék, eltérő páranyomás

Fordítsuk meg a feladatot. A 10 / 20 és a 15 / 30 arány egyaránt 50 százalék. A tényleges páranyomás a második esetben másfélszeres. A két állapotról ezért pontatlan lenne annyit mondani, hogy „ugyanannyi pára van bennük”. Azonos arány különböző számlálóhoz és nevezőhöz is tartozhat.

A gyakorlatban két állomás százalékértékét csak az időponttal, a hőmérséklettel és a mérési körülményekkel együtt érdemes összevetni. Egy napsütötte műszerdoboz hőmérsékleti hatása vagy egy más időpontból származó adat is félreviheti a következtetést. Először az összehasonlíthatóságot ellenőrizd.

Milyen mondatot írj a megfigyeléshez?

A „csökkent a relatív páratartalom” pontos megfigyelés lehet. A „szárazabb levegő érkezett” már külön magyarázat, amelyhez további adat kell. Tanuláskor számold ki az arányt, majd írd mellé, a példában melyik tag változott. Ezzel elkerülöd, hogy a százalékból közvetlenül ködképződést, látástávolságot vagy egy hajós program alkalmasságát állapítsd meg.

Négy kérdéses tudáspróba

Válassz kérdésenként egy választ. Minden helyes megoldás 1 pontot ér.

1. Mennyi a relatív páratartalom a 10 hPa és 20 hPa példabeli értékekből?
2. Miért csökken 40 százalékra a második állapot értéke?
3. Mit mutat együtt a 10 / 20 és a 15 / 30 arány?
4. Két egymást követő adatban csökken a relatív páratartalom. Mi kell az ok értelmezéséhez?

Megoldások és kézi pontozás
  1. 50 százalék A tényleges értéket a telítési értékkel osztjuk: 10 / 20 × 100 = 50 százalék.
  2. A telítési páranyomás 25 hPa-ra nőtt, a tényleges 10 hPa maradt. A példa változó nevezőt ad meg. A 10 / 25 arány 0,4, vagyis 40 százalék.
  3. Azonos relatív páratartalom eltérő tényleges páranyomáshoz is tartozhat. Mindkét arány egyketted. A számlálók eltérnek, és velük arányosan a nevezők is.
  4. A hozzájuk tartozó hőmérséklet, nedvességi adat és mérési körülmény is. A hőmérsékleti és nedvességi változás egyaránt hat az arányra; a százalékpár ezt nem választja szét.

4 pont: a négy összefüggést helyesen alkalmaztad. 2–3 pont: nézd át a hibás válaszok magyarázatát. 0–1 pont: Készíts két saját törtet azonos eredménnyel, majd változtasd meg csak az egyik nevezőt. Minden sorban nevezd meg, mit jelentene a számláló és a nevező meteorológiai megfelelője. Ez rövid önellenőrzés, nem vizsgaminősítés.

Források és használat

Forrásellenőrzés: 2026-11-08 Saját szerkesztői tanulási segédlet és saját tudáspróba, független szakoktatói felülvizsgálat előtt. A gyakorlati manővereket oktatóval, az adott hajón sajátítsd el.

Vissza a tudástárba

DG Hajós 0.10.90 · Feldolgozott 2022/2024-es kérdésbankok · Forráskiadás szerinti tanulás